Hiába várja a telepeseket ingyen föld, ház, sőt, egész évben 17 fok feletti átlaghőmérséklet, kevés a jelentkező.

Még úgy sem, hogy a Baktérítőtől mindössze néhány kilométerre fekvő szigeten még a kellemetlenkedő szomszédoktól sem kell tartani. Ennek egyszerű oka van, mert nincsenek. A szigeten jelenleg mindössze 50-en élnek, a lakossá száma pedig évről-évre csökken. A sziget kormányzója igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy a kalandvágyó fiataloknak vonzóvá tegye a kis csendes-óceáni paradicsomot, de egyelőre nem járt sikerrel. Annak ellenére sem, hogy a környezet festői, az időjárás egész évben ideális, van elektromosság, internet, folyóvíz. A legfőbb gond az, hogy nincs, vagy csak alig akad munka. A szigetlakók a múltban azzal gyűjtöttek maguknak pénzt, hogy bélyeget árusítottak, de ebből ma már nem lehet megélni. További gondot okoz a sziget megközelíthetősége is, ugyanis légi közlekedés nincs, a legközelebbi város az új-zélandi Auckland, ami 5300 kilométerre, vagyis egy hétnyi hajóútra van. A kormányzó szerint a helyzetet tovább rontja, hogy a szigetnek nincs kiépített kikötője sem, így az ide érkezőknek csónakba kell szállniuk, ha meg akarják közelíteni a partokat. Kicsit olyan az ottani élet a kormányzó elmondása szerint, mintha valaki a semmi közepére költözne, ám ha már ott van, szinte biztos, hogy letelepszik, ugyanis beleszeret a csillagfényes éjszakákba és az azúrkék tengerbe.