A külügyminisztérium közleménye szerint a tárgyalások során Oana Țoiu hangsúlyozta a román fél nyitott, pragmatikus és konstruktív megközelítésének szándékát a Magyarországgal folytatott párbeszédben, a stratégiai partnerség alapjára építve, azzal a céllal, hogy tovább erősítsék a pragmatikus, konkrét projektekre összpontosító kétoldalú kapcsolatokat, amelyek kézzelfogható hatást gyakorolnak minden román és magyar állampolgár számára. Ez magában foglalja az őszinte párbeszédet minden témában, beleértve azokat is, amelyekben a két fél álláspontja eltér.

A felek értékelték a román–magyar párbeszéd dinamizmusát minden szinten. A két miniszter megbeszélései érintették a kétoldalú együttműködés jelenlegi helyzetét és kilátásait, valamint az európai és nemzetközi napirend kérdéseit. A román fél kifejezte elismerését a Schengen-ügyi dosszié kapcsán nyújtott támogatásért. Románia tagsága ma kézzelfogható előnyöket biztosít mindkét országnak, az üzleti szférának és az állampolgároknak egyaránt. Az utazások és a szállítási folyamatok gördülékenyebbé válásán túlmenően hatékonyságnövekedést eredményez, ami kihat az üzleti forgalomra is. A kétoldalú kereskedelem volumene 13%-kal nőtt Románia Schengen-övezethez való csatlakozása után. Pozitív tendencia figyelhető meg a kétoldalú befektetések terén is, a román külügyminiszter pedig reményét fejezte ki egy nyitott és hatékony párbeszédben a magyar kormánnyal a román befektetések magyarországi helyzete kapcsán.

A román külügyminiszter bizalmát fejezte ki a kétoldalú potenciál teljes kihasználására irányuló közös fellépésben, az együttműködésen és partnerségen alapulva. A két tisztségviselő tárgyalt a kétoldalú kereskedelmi forgalom növeléséről, valamint az ágazati együttműködés megerősítésének lehetőségeiről az olyan területeken, mint az infrastruktúra, a közlekedés, az energia stb.
Hangsúlyozták ugyanakkor a nemzeti kisebbségek fontos szerepe Románia és Magyarország kapcsolatainak elmélyítésében.

Szijjártó és Țoiu megállapodott abban is, hogy 2026 első felében összehívják a magyar-román gazdasági vegyes bizottságot — az előző ülést 2021-ben tartották. Ez különösen fontos, tekintettel arra, hogy több mint 1000, román tőkével rendelkező vállalat működik Magyarországon, és további növekedési potenciál mutatkozik.

Mivel Románia vezeti a Kohézió Barátai csoportot, ennek kapcsán a két miniszter megvitatta az EU többéves pénzügyi keretéről (MFF) szóló tárgyalások fontosságát.

Oana Țoiu a találkozón kiemelte, hogy Románia továbbra is törekedni fog a „nyitott, pragmatikus és konstruktív” megközelítésre a Magyarországgal folytatott párbeszédben. Ez azt is jelenti, hogy 'őszinte' párbeszédet akar azokban a kérdésekben is, „amelyekben a két fél álláspontja nem egyezik meg” - hangsúlyozták a külügy közleményében.

A külügyminiszterek a regionális biztonsági helyzetről és azokról a béketárgyalási kilátásokról is beszéltek, amelyek az orosz agresszió Ukrajna elleni befejezéséhez vezethetnek. Oana Țoiu hangsúlyozta az egységen és szolidaritáson alapuló európai fellépés fontosságát. A román tisztségviselő megerősítette Románia elkötelezettségét Moldova és Ukrajna, valamint a valamint a nyugat-balkáni partnerországok csatlakozási törekvéseinek támogatása mellett – derül ki a közleményből.

Hírszerkesztő
(Fotók: A román külügyminisztérium és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter közösségi oldala)