Nem voltak babonásak sem a szervezők, sem a megye legnagyobb disznóvágásának házigazdái – Mezőpetriben a csapatok az eddigi megmérettetések tapasztalatával és rutinjával, minden tekintetben magasra helyezett mércével, szebbnél–szebb „portákkal” igyekeztek megmutatni a vidékükre, településükre jellemző disznótoros szokásokat, elkészíteni a csak rájuk jellemző fűszerezésű-ízvilágú disznóságokat, a böllérek pedig kezük gyorsaságát és a szakmaiságot. 

S ugyan minden Böllérversenyen vannak újdonságok, az előzőektől eltérő dolgok, olyanra még nem volt példa, hogy libériás komornyik és komorna sétálgasson a sátrak, nézelődők között — mintegy megidézve Downton Abbey, de még inkább a Csengetett, Mylord? hangulatát. 

Ám nem csak sétálgattak a nevetések, meglepetéstől felszaladó szemöldökök között —  ahogy az dukál, Mr. Swine és Miss Pigling az ételt is felszolgálták az ugyancsak meglepődött zsűrinek. 

Amúgy nem ez volt Avasújváros csapatának egyetlen meglepetése: kora reggel garabonciás malacnak öltözve jelentek meg a feldolgozásra váró röfiért.

A leggyorsabb böllér Linzembold Tamás, azaz Püttyő (Kaplony via Németország) önmaga tavalyi sebességéből is lefaragott: 4 perc alatt vágta négybe, konyhakészre pedig 10 perc alatt „kapta szét” a röfit. Ám nem csak azért jön haza minden évben Németországból a böllérversenyre: „Itt születtem, itt tanultam a hentességet, minden csínját–bínját. Fontosnak tartom a szakma továbbvitelét, a hagyományok továbbvitelét. Fontos, hogy minden évben erősítsük Kaplony hírnevét, de talán legfontosabb a találkozás a csapattal: együtt lenni – együtt enni. És dolgozunk is közben, persze.” – mondja mosolyogva, és siet vissza a késekhez, húsokhoz.

Természetesen mind a 31 versenyző csapatnál dolgoztak a kések, villanásuk nyomán darabolódtak a húsok, kikanyarítódtak a sonkák, szeletelődtek a karajok és készültek a májas-véres hurkák, a kolbásztekercsek, párolódott a torosba való káposzta – viszont ahogy az elmúlt években egyre inkább szokássá lett, a munka dandárja a szépsátrak, de még inkább porták mögött zajlott. 

S talán még soha ennyi igényesen kialakított szép porta nem volt, mint idén: a nagyanyák-nagyapák receptje alapján készülő ételek mellett az elődök által használt tárgyakra is ugyanannyi figyelmet fordítottak – de az eszközök mellett domináltak a szőttesek, falvédők, írásos varrottasok  (szinte vetekedett egymással Bogdánd és Erdőd csapata). 

Mezőfényen, Avasújvárosban szalmabáb–fogadóbizottság köszöntötte a betérőket (és utóbbiaknál frissen sült lángos is), a vásárosnaményi Forrás Vállalkozói Klub (különleges itókáik mellett) látványos kemencét hozott magával, Géres és Piskolt pedig muzsikusokat, a Szatmári Vadkanok védjegyükké vált cseresznyepiros kötényükben dolgoztak szalmavár–udvarukon. Érszakácsi és a Számit–csapat malacot forgatott a nyárson, a tasnádi csapat készítette kolbászából most sem hiányzott a citrom, a legszervezettebbnek Nagykároly csapatát, míg a legrendezettebbnek Kolcsét találta a zsűri.

S ha már kolbász: a leghosszabbat, picivel rövidebbet, mint 75 méterest a csanálosi A–Team csapata, illetve pont 70 méterest Börvely csapata töltötte, az egyik legízletesebbet pedig a Sándorhomok csapata készítette.
A négytagú ételzsűri — Fodor István, Csorvási Béla, Tuţuras Adrian és Takács Zoltán — alaposan próbára tette a versenyzők türelmét. Igaz, ők sem voltak könnyű helyzetben, hiszen az egész napos terepszemlét és felmérést követően a 31 csapat többféle finomságát is végig kellett kóstolniuk s nem csoda, hogy közel másfél órán át tartott az ítélethozatal.

Az idei, XIII. Szatmári RMDSZ Böllérverseny abszolút győztese – a szabályok értelmében az a csapat nyert, amely a legtöbb versenyszámban ért el első helyezést – Bogdánd csapata lett, második helyezett a szárazberki Hármashatár Egyesület csapata, a harmadik helyezett pedig Börvely csapata lett.

Nem volt könnyebb helyzetben a Gábor Szidónia, Butka Sándor, Hornyák Tibor, Huszti Gyula alkotta italzsűri sem – számtalan tüzes vizet találtak ezüst és arany minősítésre érdemesnek, I. helyezett Avasújváros (muskotály törköly), II. helyezet Halmi (eper), III. helyezett Számit (birs) lett.

Forralt bor kategóriában Csanálos itókája kapott első helyezést, Hadadé második, míg Magyargéresé harmadik helyezést.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: a szerző felvételei)