2025. május 30-án, pár perccel 17 óra előtt gördültek át az első járművek a legújabb szatmárnémeti hídon. Több ezren akartak jelen lenni a 35 éve nem látott történelmi pillanatnál: hidat avatnak a városban.
Olyan hídavató ünnepséggel adták meg a módját, ahogy az dukál! Volt minden, ünnepi beszédek, aztán hordógurítás, aminek a hagyományok szerint a rendeltetése, hogy magába szívja minden a hídhoz kötődő balszerencsét, ami az építés idején esetleg felgyűlt.
Aztán nappali tűzijáték rakétái verték fel a csendet, füstjük színesítette meg az alabástrom-fehérre festett híd fölött az eget, majd a szimbolikus jelzőlámpa is zöldre váltott ahogy a polgármester megnyomta a gombot és elindulhattak az első autók a hídon át.
Az első használók stílusosan szatmári veteránautók voltak, utasaik pedig kivétel nélkül a díszvendégek közül kerültek ki, és az évtizedes nemes vasak az emberek sorfala között, tülkölve, dudálva vette birtokba a szatmárnémeti Erdély-hidat.
A hangszórókból ekkor ugyanaz a zene szólt (Born to be wild – Vadnak születni), mint a polgármester kampányvideójában, amikor egy nappal az átadás előtt átbiciklizett ezen az új hídon. Talán nem volt véletlen az egybehangzó zeneválasztás….
Az ünnepi szónokok között az első Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere volt, aki nem csak azoknak mondott köszönetet akik építették és segítették építeni a hidat, hanem a szatmárnémetieknek is, hiszen az ő akaratuk nélkül nincs előrehaladás, nincs építkezés.
A városvezető után Cseke Attila, fejlesztésért, közmunkálatokért és közigazgatásért felelős miniszter lépett a mikrofonhoz, hogy hangsúlyozza: a szatmárnémeti városvezetés nem csak akar- álmodik és tertvez, hanem megvalósítani is tud, nemkülönben a helyi közösség is.
Princz Csaba