Tevékeny hónap a mezőgazdászok és állattenyésztők számára február, ezért népi megfigyelések, időjóslások is bőven kapcsolódnak az év második hónapjához.

A partiumi falugazdászok összeállították a februári hónapra vonatkozó népi hiedelmeket, megfigyeléseket, időjárással kapcsolatos jóslásokat.

Február 5. Ágota napja
E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány kötődik. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól. 

Február 6. Dorottya napja
Időjárásjósló-nap. Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.

Február 10. Skolasztika napja
Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a fákat gyümölcsoltókor. (A régi hagyomány szerint ez március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján kell megtenni, mert ez az oltás, szemzés napja.)

Február 12. Eulália napja
Szlavóniában a földművesek az évszázados tapasztalatok szerint úgy vélik, sőt biztosak benne, hogy az ekkor vetett mag jó termést hoz. Éppen ezért - ajánlják - igyekezzék is mindenki kihasználni az alkalmat.

Február 14. Bálint napja
Ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés.
(Ezen a napon ültetik a kotlóstyúkokat a fészekre, hogy 21 nap múlva, március elején kikeljenek a tojásokból a csibék. – Székely naptár)

Február 15. Fausztinus napja
Már nekifognak a gyümölcsfák nyeséséhez, rendezkednek a szőlőskertben, gyümölcsösben, mert jó termést várnak a korai nyeséstől, munkától.

Február 16. Julianna napja
Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor "bolondoznak a Julisok", vagy megrázzák a dunyhájukat.

Február 19. Zsuzsanna napja
A népi hiedelem szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.

Február 24. Mátyás napja- Jégtörő Mátyás
A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál".

Február 25. Húshagyó kedd
Ezen a napon ér véget a vízkereszttől tartó farsangi időszak. 

Február 26. Böjti időszak – Hamvazószerdától húsvétig
A böjt kezdetének elnevezései: hamvazószerda, szárazszerda, böjtfogadószerda. Az e nap után következő csütörtökön, az úgynevezett csonkacsütörtökön még el lehetett fogyasztani a maradékot. A szlavóniai Kórógyon mondogatták: "Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon".

Hírszerkesztő
(Fotók: pexels.com)