Március 31. volt az idei első adóbefizetési határidő, ekkora az éves ingatlan és gépjűárműadók minimum felét ki kellett (volna) fizetni. Az adóeljárási törvénykönyv hatályos rendelkezései értelmében az adóhivatalok hamarosan kezdik a fizetési felszólítások kiküldését azok számára, akik ezt nem tették meg.

Ennek menete településenként változó, van olyan hatóság amely az aktuális elmaradásra figyelmezteti az embereket, van amelyik a notórius adókerülőket „veszi elő”, van amelyik a kintlevőség nagysága alapján kezdi meg az eljárást.

Kötelező

A fizetési felszólítások megírása és kiküldése nem helyi döntés kérdése, a procedúrát megkezdeni az adóhivatalok kötelessége, a 207/2015-ös adóeljárási törvénykönyvben megszabottak értelmében.

Ha az adós a felszólítást követően sem fizeti be az adót, a felszólítás átvételétől számított 15 napon belül, akkor az adóhatóság zárolási átiratot küld a bankoknak és az a bank, ahol számlája van az elmarasztaltnak köteles azonnal zárolni a számlán lévő összeget a tartozás erejéig, majd három munkanapon belül átutalni azt az adóhatóság számlájára.

Ha ennyi pénz a számlán nincs, de a zárolás idején érkezik, havonta legfeljebb a nettó bevétel 33%-át lehet zárolni és levonni. Több, egyidejű tartozás esetén is a levonás maximum a nettó bevétel 50%-a lehet. Ha az adós bevétele nem éri el az országos nettó minimálbért, a levonás maximum az összeg fele lehet. 

Jövedelemnek számít, ennek ellenére nem lehet zárolni a gyermeknevelési pótlékot, a gyermeknevelési támogatást, a fogyatékossági támogatásokat, valamint a különböző szociális vagy gyászköltség-segélyeket.

Ha az adósnak nincs bankszámlája, az adóhivataloknak lefoglalási procedúrát kell indítani, amik az adós ingóságaira és ingatlanjaira vonatkozhat, ugyancsak az adósság értékhatáráig.

Princz Csaba