Pityergő esőfelhők és vidáman csilingelő gyermekkacagás párosa kísérte a mai napot az újközponti rendezvénygödörben, ahol a nemzetközi gyermeknap alkalmából izgalmas és színes programokkal várták a gyerkőcöket és szüleiket.

És annak ellenére, hogy valamivel később már nem csak pityeregtek, de alaposan rá is zendítettek az esőfelhők, ez természetesen nem jelentett akadályt az első Street Games akadályversenyre jelentkezett lurkók és szüleik számára. 
A szatmárnémeti EKÉ–vel közösen szervezett megmérettetésen a gyerkőcöknek három korcsoportban hat interaktív akadálypálya kihívásait kellett legyőzniük — amit igen ügyesen meg is tettek.

S ugyan mai napság elsősorban a mókára, vidám szórakozásra, játszásra fókulszálunk június 1–jén, a gyermeknap — amely a világ számos országában fontos ünnepnek számít — nem kevésbé fontos célja a gyermekek jólétére, védelmére és boldogságára felhívni a figyelmet, hangsúlyozva azok egészségvédelmének, oktatásának és biztonságának fontosságát.

A gyermekek ilyetén ünneplése bő százéves múltra tekint vissza: Törökország volt az első ország, amely hivatalosan is gyermeknapot hirdetett: 1920. április 23–án — Kemál Atatürk, a Török Köztársaság megalapítója kezdeményezte az ünnepet, amely máig nagy jelentőséggel bír az országban s egyben a török függetlenség napja is, ugyanis Atatürk mély meggyőződéssel vallotta, hogy a gyerekek képviselik a jövőt, így nekik kell megőrizniük a szabadságot és a függetlenséget.
A gondolat 2026–ban magától értetődő (a világ legtöbb pontján), de ne feledjük: egy olyan korban és országban fogalmazódott meg, ahol bár nagy tisztelet övezte a gyermekeket, ők a szüleik „tulajdonát” is képezték, és a gyermekmunka, a kizsákmányolás is teljesen természetes volt. Mint ahogy az ma, 100 évvel később is sok helyen.

A gyermeknap nemzetközi megerősítése 1925-ben történt, amikor Genfben megrendezték az első Nemzetközi Gyermekjóléti Konferenciát. Ezen az eseményen a világ különböző pontjairól érkezett szakértők megállapodtak abban, hogy szükség van egy olyan napra, amely a gyermekek védelmét helyezi előtérbe, még nagyobb figyelmet fordítva jogaikra és életkörülményeikre. A legnagyobb áttörést az ENSZ hozta el, amelynek közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot — ma már több mint 50 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, s a legtöbbjükben június 1–jén tartják.

Romániában 2016–ban nyilvánították hivatalos munkaszüneti nappá is a gyermeknapot, hogy a családok együtt tölthessék azt és közösen ünnepeljenek.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: G. M. Zamfirescu Kulturális Központ)