A szén- és atomenergiát megelőzve a megújuló energiaforrások jó úton haladnak afelé, hogy az Európai Unió jövőbeli, klímasemleges gazdaságának legfontosabb energiaforrásává váljanak.

2020-ban a szilárd fosszilis tüzelőanyagok (szén) felhasználási aránya az előző négy év tendenciáját követve 18,3 százalékkal csökkent 2019-hez képest. A szénalapú energia aránya 2015-höz képest 40 százalékkal csökkent. A szilárd fosszilis tüzelőanyagok aránya az EU energiamixében jelenleg valamivel 10 százalék felett van, szemben az 1990-es 25,7 százalékkal.

A kőolaj és kőolajtermékek (bioüzemanyagok nélkül) részesedése az EU energiamixében tovább csökkent, 2020-ban 12,6 százalékkal mérséklődött, elérve az 1990 óta jegyzett legalacsonyabb szintet. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a földgáz esetében is, de a csökkenés kisebb mértékű, 2,4 százalékos volt 2020-ban. A nukleáris energia aránya 10,7 százalékkal esett vissza, és szintén elérte az 1990 óta jegyzett legalacsonyabb szintet.

A megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok részesedése követte a régóta tartó növekedési tendenciáját. Miután az előző évtizedben megelőzték a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat és az atomenergiát, a fenntarthatóbb gazdaság felé vezető út következő mérföldköve a földgáz megelőzése lesz.

Ami a fogyasztást illeti: a 2020-ban bevezetett járványügyi korlátozások hatása jelentősebb volt a kőolajtermékek fogyasztására (mínusz 10,3 százalék), mint a földgáz (mínusz 2,6) és a villamos energia (mínusz 3,8) felhasználására.

A járvány miatti utazási korlátozások egyes kőolajtermékeket jobban érintettek, mint más üzemanyagokat, a legjelentősebb csökkenést a kerozin esetében jegyezték (mínusz 48,1 százalék), míg a motorbenzin fogyasztása kisebb mértékben (mínusz 13,9 százalék) esett vissza.

A végfelhasználók számára továbbra is a kőolaj a legfontosabb tüzelőanyag 35 százalékos részesedéssel, ezt követi a villamos energia 23,2 százalékkal és a földgáz 21,9 százalékkal. AGERPRES